Nem szeretném már a címmel elrémiszteni a matematikával hadilábon állókat, megnyugtatok mindenkit: nem lesz szükség semmiféle számolgatásra. A 4/3 mindössze annyit jelent, hogy egy négy szereposztásos darab harmadik szereposztásának főszereplőjéről lesz szó.
Sólem Aléchem Tóbiás, a tejesember című regénye alapján 1964-ben New Yorkban vitték színre a Hegedűs a háztetőn című musicalt, az ebből készült filmet, mely a Hegedűs a háztetőn címet kapta, éppen ötven évvel ezelőtt, 1971. novemberében mutatták be.
A Norman Jewison által rendezett filmváltozatban hatalmas tülekedés volt a főszerepért, olyan ismert színészek is jelentkeztek rá, mint Walter Matthau, Rod Steiger, Danny Kaye és Richard Burton. Valószínű, ha akkor mondjuk Danny Kaye-re esik a választás, akkor most ez az írás sem születik meg nemrég átélt színházi élményem kapcsán, de Hajím Topól kapta meg Tevje szerepét, így az ő karaktere ivódott be a lelkembe a gyermekként látott filmből. Számomra Tevje egy hatalmas termetű, csavaros gondolkodású, de tiszteletet parancsoló, idősebb férfi, öblös, mélyen zengő hanggal és az egész emberben van valami mikulási jóság. A későbbiekben mindenkire, aki megjegyzésre érdemesen elénekelte a Ha én gazdag lennék című dalt – a darab ikonikus dalát – illett ezekből a jelzőkből jó néhány. (Bennem Bessenyei Ferenc és Hofi Géza hangján maradt meg leginkább.)
Tehát konkrét elképzelésem volt, hogy kit „fogadok el” Tevjének, s mikor a Budapesti Operettszínház kiadta a Hegedűs a háztetőn bemutatójának szereposztását, a négyből három nevet olvasva lelkesen csillant fel a szemem: „Ó, de jó lesz!” A negyedik név elgondolkodtatott.
Homonnay Zsoltot valamikor a múlt század utolsó évtizedének közepén láttam először színpadon, a hangja nagyjából az első hallásra a kedvenceim közé juttatta és lévén, hogy az a hang – az én fülemnek – azóta is ugyanolyan szép, ez az állapot azóta sem változott. Ezért az, hogy el tudja-e énekelni a darab dalait, nem volt számomra kérdéses. Az sem, hogy azt jó lesz hallgatni. Viszont a bennem élő Tevje karakter és az övé… Az öblös, mély hang és az ő lágy, fényes tónusú, magas hangja… Valahogy sem a hangja, sem a külseje nem predesztinálta a szerepre az én elképzelésem szerint. Sehogy nem láttam magam előtt azt sem, hogy hogyan is fog kinézni Homonnay Zsolt Tevjeként, kíváncsian, kicsit félve vártam a bemutatót.
Meg kellett szokni, hogy a bennem élő „falu bölcse” helyett Reb Tevje a „jó fej srác a szomszédból”. Az első pillanatokban fel-felmerült bennem az elegáns bonviván, a Fantom Raoul vikomtja, még a „Gutenberg” kissé kelekótya Bud-ja is, egészen addig, amíg – úgy másfél-két perc múlva – teljesen átíródtak a bennem élő sémák és azt éreztem, hogy a karakter megkérdőjelezhetetlen. Hamarosan fel sem merült bennem, mi furcsa is lehetne abban, hogy nem a „várt” kép és hang van a színpadon – hiszen egészen egyszerűen működött az egész. Egy fiatalos, családját mindenekfelett szerető férfit láttam, akinek ki-kicsillan a „kötelező” panaszok mögött megbúvó életszeretete és a nehézségeket kezelő humora – utóbbi is egy kicsit lazább, maibb, ugyanakkor teljesen természetes és manírmentes hangon, amely így is tökéletesen beleillett a miliőbe. A lányait a nehézségektől megóvni akaró apa és a mélyen vallásos ember belső küzdelme, a könnyekig megható, szívbemarkoló pillanatok, mikor egyik lányát elengedni, a másikat kitagadni kényszerül, amikor a feleségét, Goldét faggatja az érzelmeiről, nem beszélve a monológ-párbeszédekről, mikor a Teremtővel „beszélget” – mind olyan színészi játékot mutattak, amelyekhez már nagyon nem elég egy csinos arc vagy a szép hang. Sok éve figyelem, hogy szerepről-szerepre egyre több és több alak kel valóban életre általa, de ebben az előadásban azt kell mondjam, egy igazán jó színészt láttam. Minden szuperlatívusz nélkül: jó volt, olyan, amilyennek lennie kell. Még akkor is, ha teljesen más karakterű Tevje, mint aki eddig énbennem élt.
Mielőtt a Hegedűs a háztetőn ezen változatát láttam, azt gondoltam, hogy nem lehet velem elfogadtatni egy ennyire klasszikus és ennyire mélyen bennem élő karakter „másmilyen” változatát, legyen az akármilyen jó, de tévedtem. Nagyon tetszett az előadás, csak ajánlani tudom mindenkinek.
Az elkövetkező előadásokról információ a Budapesti Operettszínház honlapján található.
