Ősbemutatókkal, magyar és külföldi klasszikusokkal is várja a nézőket a Nemzeti Színház a 2022/2023-as évadban. A tavaszi, mintegy három hónapon át tartó Színházi Olimpia lesz a legmeghatározóbb eseménye a Nemzeti Színház következő szezonjának, amelyben az alkotók közötti párbeszéd elősegítésére, illetve a magyar és európai értékek megjelenítésére törekszik a teátrum. A tervekről május 30-án tartott sajtótájékoztatót a Nemzeti Színház.
Más színházakhoz hasonlóan, a koronavírus-járvány miatt még mindig vannak adósságok, amiket törleszteni kell – kezdte a tájékoztatót Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, aki először arról beszélt, ilyen értelemben még a következő évad is a pandémia hatásait igyekszik kiküszöbölni. Ennek ellenére nagy nekilendüléssel, nagy várakozással készül a színház a következő évadra, ami több csodálatos előadást és eseményt ígér. A nyár sem lesz eseménytelen, hiszen Kolozsvárra készül a társulat a Csíksomlyói passióval és máris folynak a Tündöklő Jeromos próbái, amelyet a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban, augusztus 12-én mutat be Gyulán a Nemzeti Színház. Az előadást szeptembertől játsszák majd Budapesten. Ez annak a sorozatnak a része, amely magyar 20. századi szerzőkre fókuszál, a legutóbbi Szabó Magda Az ajtó című művének adaptációja volt.
Vidnyánszky Attila beszélt arról is, hogy a háború miatt Magyarországra kényszerült beregszászi társulattal koprodukcióban színpadra állították Petőfi Sándor A helység kalapácsa című művét, amelynek bemutatóját május 23-án tartották Pécsett. A direktor másik rendezése az évadban a Bánk bán új verziója lesz. A legutóbbi, nagyon sikeres kamaraszínházi változat után a rendező immár sokadjára állítja színpadra ezt a művet, amelyben ezúttal a fiatalabb korosztály színészei kapnak szerepet, lehetőséget. Hozzátette még, hogy ez a mostani előadás lesz a leginkább mai mindazok közül, amiket rendezett.
A hagyományokhoz hűen több befogadott produkció is látható lesz a teátrumban, ezek közül az egyikről beszélt a sajtótájékoztatón Blaskó Péter színművész, aki elmondta, „családi vállalkozásban” vitték színre a Bethlen téri Színházban a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán című előadást, amelynek rendező-koreográfusa Blaskó Borbála és amelyben az egyik darabbéli partnere fia, Blaskó Bence színművész. Ez is látható lesz majd ősszel a Nemzeti Színház műsorán. Az Ők tudják, mi a szerelem című Hubay Miklós drámát Rátóti Zoltán rendezi, aki elmondta, mennyire fontos, hogy egy olyan drámaíró-generáció egyik meghatározó alkotójának műve kerül színpadra, amely nemzedék sajnálatosan kikopott a magyar színházak műsorából.
Az évad legfontosabb eseményéről, az áprilistól júniusig tartó Színházi Olimpiáról is szólt Vidnyánszky Attila, rámutatva, hogy a világ egyik legjelentősebb színházi eseményét valósíthatja meg Magyarország a Nemzeti Színház koordinációjával. „Ha a sporthoz hasonlóan létezne világranglista a színházi rendezők között, akkor azt mondhatnánk, hogy az élen álló harmincból húsz már biztosan Budapestre érkezik” – hangsúlyozta hozzátéve, hogy országszerte több kisebb fesztivál is megvalósul az olimpia részeként.
Sin Edina a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója arról beszélt, hogy február végén egy nagyon zaklatott társulat maradt Magyarországon, amelynek tagjai kapaszkodót kaptak a Nemzeti Színházban, a közös munkának köszönhetően. A helység kalapácsa és az ezzel való munka mellett rengeteg személyes segítséget is nyújtottak a társulatnak az itt dolgozók és ez nagyon sokat jelent nekik ilyen viharos időkben. A beregszászi színészeket a Tündöklő Jeromos előadásában és az ország több pontján, többek között a Tóték előadásával is láthatja a közönség a közeljövőben.
A. Szabó Magda, a Tamási-emlékév projektvezetője hangsúlyozta: rendkívüli jelentőségű, hogy 1994 után most újra a Nemzeti Színház színpadára kerül a Tündöklő Jeromos. Tamási Áron nem véletlenül áll a középpontban, hiszen Tamási-emlékév van, mint ahogy az sem véletlen, hogy a Kodály-év jegyében, a következő szezon „nagyprodukciója” Vidnyánszky Attila rendezésében a Székely fonó lesz, amelyben a Kodály Zeneiskola 180 növendéke is részt vesz majd, Sapszon Ferenc vezetésével. A műből részleteket hallgathattak meg a sajtó – nagy számban megjelent – képviselői a növendékek előadásában.
Új szerzőként mutatkozott be Lukácsy György, a Nemzeti Színház irodalmi munkatársa, akinek Hazatérés című, Esterházy Jánosról szóló darabját szeptemberben mutatja be a teátrum. A „magyar Morus Tamásnak” emléket állító színmű szimbolikus értékű vállalkozás lehet ebben a régióban, a magyar, szlovák, cseh és lengyel közösségben is – emelte ki a szerző.
Kozma András dramaturg a külföldi vendégrendezők produkcióit ismertette. „A magyar klasszikusok színpadra állítása mellett fontos törekvése a teátrumnak, hogy ablakot nyisson a nagyvilágra is, amely a magyar nézőknek új formákat és új gondolatokat mutat meg” – hangsúlyozta. Ebből a szempontból a MITEM az egyik legfontosabb produktuma a színháznak, de ugyanilyen fontos a külföldi rendezők jelenléte is a társulat munkájában. „A mai „kizökkent világot” leginkább megragadja az a három előadás, amit szintén külföldi rendezők állítanak színpadra, ezek közül kettő ősbemutató lesz.” Alekszandar Popovszki visszatér a Nemzetibe, Molière Don Juanját rendezi majd a következő szezonban. A kiemelkedő ukrán kortárs szerző, Volodimir Klimenko (Klim) Zavaros idők című darabját, mely a Borisz Godunov-történetből táplálkozik, az ukrán Vlad Trojickij állítja majd színpadra – ismertette a dramaturg, aki fordítóként is közreműködik az előadásokban. A felelősség kérdését vizsgálja egy fiktív, jövőbeni szituációban a fiatal orosz szerző, Kirill Fokin Rex című szatirikus disztópiája, amit a szentpétervári Valerij Fokin visz majd színre. A klasszikus drámairodalomhoz tartozik ugyan Brecht A kaukázusi krétakör című darabja, de ezúttal egy igen izgalmas olvasatban, a grúz Avtandil Varzimasvili rendezésében látható majd, aki rövid videoüzenetet is küldött a tájékoztatóra, amelyben Brecht szavait hangsúlyozta, miszerint a nehéz idők veszélyessé teszik az emberséget az ember számára, de a nehéz időkben csakis az emberiesség megnyilvánulása menthet meg bennünket. „A jót terjeszteni, ez az egyetlen lehetőség, hogy túléljük ezt a káoszt.” – emelte ki hozzátéve, olyan, nagyon emocionális előadást tervez, amely azt helyezi a középpontba, hogy a világot csakis azok kezébe kell adni, akik a jóságot terjesztik.
