Hopplá hopp! A cirkusz világa művészetben címmel rendhagyó képzőművészeti kiállítás nyílt az egri Kepes Intézetben. Az alakuló Magyar Cirkuszművészeti Múzeum közel száz cirkuszművészeti műtárgyán kívül olyan ismert művészek alkotásai is megcsodálhatók, mint Rippl-Rónai József, Aba Novák Vilmos, Vasarely Viktor, Márffy Ödön vagy Bortnyik Sándor.
A magyar muzeológia legnemesebb hagyományait folytatja a Kepes Intézet, amikor nagyszabású kiállításán körképet kíván adni a magyar képzőművészet cirkusz-ihlette alkotásaiból. A tárlat a XIX. század végétől napjainkig merít a cirkusz világát feldolgozó képzőművészeti alkotásokból, egymás mellé helyezve a századforduló, a századelő, a modern és kortárs művészet alkotásait. Jól körvonalazott tematikák jelennek meg, melyek egyrészt a cirkuszművészet egyes kiemelkedő korszakaihoz, másrészt az egyes artistaszakmákhoz kötődnek.
A két szinten elterülő, gazdag tárlat intézmények, közgyűjtemények és magángyűjtők műtárgyaiból tevődik össze. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ alakuló múzeuma, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum saját gyűjteményéből közel száz műtárgyat kölcsönzött a kiállításhoz; zömmel szobrokat, festményeket és digitális grafikákat. Ezen kívül a Fejetlenség a porondon elnevezésű múzeumpedagógiai játékhoz kapcsolódó, tizennyolcféle, a 9-14 éves korosztályt megszólító interaktív gyermektablóját és dombornyomó játékát is beintegráltak a kiállításba. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum további érdekességekkel is hozzájárult a hiánypótló tárlat létrejöttéhez: a látogatók megtekinthetik a Hepp! című többcsatornás videóinstallációt, valamint egy külön helyiségben kapott helyet a kötéltáncosokat bemutató kiállítás és a hozzá kapcsolódó virtuális valóság játék is, melynek köszönhetően a látogatók a kötéltáncosok bőrébe bújva átélhetik, milyen érzés több méteres magasságban egyensúlyozni.
A március 11-i kiállításmegnyitó Offenbacher Ferenc, a Kepes Intézetet működtető Alapítvány, a Komplex Kultúrakutatásért szervezet kuratóriumi elnökének beszédével vette kezdetét. „A kiállítás megrendezése azért is volt különleges, mert kibillenünk a saját szakmánk kereteiből és beléphetünk egy különleges, mágikus világba., amelynek megértéséhez a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum munkatársai, mindenekelőtt Joó Emese főmuzeológus adott kulcsot és segítséget. A kiállítás kurátora, dr. Bardi Terézia Anna nagyívű koncepciójával mindvégig figyelembe vette a Kepes Intézet szellemiségét, és átlépte azokat a kereteket, amellyel a látogató egy képzőművészeti kiállításon találkozik. A tárlaton egyszerre bemutatásra kerülnek a képzőművészek, a film, a fotóművészek és az iparművészek válaszai arra, hogy miért fontos és mit jelent számukra a cirkusz világa és mit jelent a ma emberének.”
A kiállítás fővédnöke, dr. Pajtók Gábor Heves megyei kormánymegbízott köszönetét fejezte ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma felé, hogy finanszírozta a létrejöttét ennek a páratlan és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő kiállításnak. Beszédében kiemelte, hogy a klasszikus- és új cirkuszművészet azért maradhatott fent rohanó világunkban, mert élő, egyszeri és megismételhetetlen pillanatokat mutat meg, történeteket mesél el. Ráadásul a cirkuszművészet Magyarország egyik legfontosabb kulturális exportcikke.
A tárlat május 31-ig látogatható az egri Kepes Intézetben.
