Kelet vagy Nyugat, esetleg Kelet és Nyugat? Égető kérdések, veszélyes dilemmák. Kultúrák, világnézetek összehangolása egy kevert etnikumú, megosztott országban. Ismerősnek, aktuálisnak tűnik a problematika, pedig mindezt most egy több mint ezer éves helyzet kapcsán gondolhatjuk végig. Készül Sík Sándor István király című művének különleges színpadi adaptációja a Nemzeti Színházban, Berettyán Nándor rendezésében. Az előadás bemutatója 2024. március 2-án lesz a teátrumban.
A színpadi szerzőként méltatlanul kevésszer játszott Sík Sándor István király című műve az államalapító utolsó napjaira fókuszál, István végső dilemmájára, hogy kire hagyja a koronát: az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de velencei Orseolo Péterre? A kérdés nemcsak nehéz, de húsbavágó, ma már, több mint ezer év távlatából tudjuk, mekkora tétje lehet az ilyenfajta döntéseknek. Ez a központi kérdése István király című darabnak: hogyan tudja az államalapító magyar uralkodó összehangolni a meglehetősen heterogén nemzetet? Hogyan tud olyan döntést hozni az utódlás kérdésében, amely feloldja az idegenkedést a pogány lelkület és a keresztény normák között, hogy talán mégse kelljen választanunk Kelet és Nyugat közül, hanem össze tudjuk egyeztetni ezt a kétféle, erősen szembenálló identitást?
Berettyán Nándor elmondta, hogy az előadásban arra törekedtek alkotótársaival, Horváth Márk bábtervezővel, Ondraschek Péter díszlet- és Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel, valamint Berecz István koreográfussal, hogy az egyébként pergő, lendületesen vitázó darabnak ne csak az okos, szellemes szövege érvényesüljön, hanem a nézők érzékeire is hassanak, ezért a jeleneteket látványos vizuális elemekkel, zenével, tánckoreográfiával tűzdelt etűdök fűzik össze, hogy érzelmi impulzusokat is kapjon a közönség a gondolatok mellett. Ondraschek Péter díszletében kultikus háromosztatú tér jelenik meg: a három körben a koronázási palást motívumaival, a pogány és keresztény kultúrkör elemeivel találkozunk. Berzsenyi Krisztina jelmezein szintén a két világ – a pogány és a keresztény – a viseletek esztétikájában is megnyilvánuló ütközése látható: a ruhák korhű alapokon minimális stilizációval mutatják meg az ősi magyar viselet burjánzó, vad formaelemeinek és a kor letisztult nyugati ruházatának szembenállását. Az előadásban az ősmagyar, szkíta őslélek is megjelenik egy különleges óriásbáb-animációban, amely Horváth Márk bábtervező alkotása. Mindehhez társul Berecz Istvánnak a folklórhagyományt újraértelmező koreográfiája is, így az előadás igazi összművészeti élményt kínál majd, amely segít napjaink nézőjének felidézni az államalapítás korának miliőjét és audiovizuális hatáselemeivel támogatja a nagyszerű mű soha el nem évülő gondolatait.
