Kezdőlap Hírek Kultúra Itt itthon, ott otthon

Itt itthon, ott otthon

Fotók: Tót Rózsa -
355
0

György-Rózsa Sándor, a Budapesti Operettszínház színművésze, Erdélyben, Gyergyószentmiklóson született és már a középiskolában tagja volt az iskolai kórusnak, amellyel számos nemzetközi fellépésen vettek részt.
Az Operettszínház, de az ország sok másik színházának közönsége is rengeteg különleges szerepben láthatta őt, ezek között olyan főszerepekkel, mint Jézus (Jézus Krisztus Szupertsztár, illetve a Mária evangéliuma), János vitéz (János vitéz), Jancsó hadnagy (Mária főhadnagy), István és Torda (István a király), Kőműves Kelemen (Kőműves Kelemen) – többek között.
Az interjú egyeztetésekor kiderült számomra, hogy Sanyi rendkívül precíz időbeosztással él, végül a Honthy-díj átadóünnepsége előtt a Színház épületében ültünk le beszélgetni. Közvetlen, kedves, mosolygós attitűdje révén pillanatokon belül alakult át az interjú egy igazán jó hangulatú, kellemes beszélgetéssé.

Mikor derült ki, hogy ez lesz a pályád?
Már a középiskolás éveimnek a vége felé tudatosodott bennem, hogy a zenei pályát választanám hivatásomnak. Akkor még nem konkrétan a színház volt az elképzelés, csupán azt tudtam, hogy zenei pályára szeretnék továbbmenni. 1995-ben voltam először Magyarországon, ugyanis abban az évben felvételiztem a középiskolába. Volt egy kis motiváció a sikeres felvételihez, ugyanis az volt szüleim részéről az ígéret, hogy amennyiben felvételt nyerek, a család ellátogat Magyarországra egy kis rokonlátogatásra. Igazából így kezdődött minden, mert „megfertőződtem” egy kicsi Budapesttel és Magyarországgal. A kolozsvári zeneakadémia ének szakára szerettem volna menni, végül a tanulmányaim vége felé már jobban húzott a szívem Magyarországra, mint Kolozsvárra. Budapesten Dévai Nagy Kamilla Krónikásének Zeneiskolájában kezdtem.
A szakma így jött az életembe, Kamilla iskolájában volt egy meghallgatás, a Betlehem csillaga című rockoperába keresett kisebb szerepekre szereplőket Varga Miklós és Illés Lajos bácsi. Így kerültem be az előadásba olyan nagyságok közé, a teljesség igénye nélkül, mint Szvorák Kati, Dörner György és Nagy Feró.

Tehát zenész akartál lenni elsősorban?
Inkább énekes, ezért is volt az első gondolatom, hogy a kolozsvári zeneakadémia ének szakára felvételizzek.

Hogy kerültél az Operettszínházba?
Felvételt nyertem a Pesti Broadway Színitanodába, ami az Operettszínház keretein belül működött. Ez egy emlékezetes év marad számomra, mert öt hétre Amerikába és Kanadába utaztunk, az István a királlyal, melyben egyik főúr szerepét játszottam.

Az István a királyban több szerepet is eljátszottál.
Valóban, jelenleg a Budapesti Operettszínházban Székely Kriszta által rendezett előadásban Torda szerepét játszom, de korábban egyébként énekeltem még Istvánt is Pintér Tibor társulatával.

A jelenleg futó szerepeid közül melyik az, ami különösen közel áll hozzád?
Mondhatnám, az összes, de az újonnan bemutatott előadásaink közül a Mária főhadnagyból Jancsó hadnagy az egyik kedvenc karakterem. Ez egy nagyon szeretem-előadás lett. A János vitéz előadásunkat és Kukorica Jancsit is nagyon szeretem. Egy nagyon szép előadás született Bozsik Yvette rendezésében.

Az országban nagyon sokfelé játszottál: Győr, Kaposvár, Komárom, Szolnok, Veszprém, Dunaújváros, hogy csak néhányat említsünk. Most is van az Operettszínház falain kívüli szereped?
Jelenleg nincs, de tárgyalások folynak a következő évre.

Többször hallottam már a hangodat szinkronként.
Nagyon szeretek szinkronizálni. Szívesen kölcsönzöm a hangom. Nem minden színésznek adatik meg, hálás vagyok, hogy részese lehetek.

Hogy kerültél a szinkronba?
Azt hiszem 2004-ben Rómeót játszottam, az egyik előadásban látott Dobai Brigitta szinkronrendező, nála volt az első munkám. Azóta többször is dolgoztunk együtt, például az Oscar-díjas Disney filmben, az Encanto-ban.

Úgy tudom, az iskolapadba is visszaültél.
Igen. Jelenleg a Színművészeti Egyetem drámainstruktor színjáték szak hallgatója vagyok.

Az mit takar pontosan?
A drámainstruktor színjátékos szakon olyan művészek tanulnak, akik már színészi feladatokat látnak el, de még nincs szakirányú diplomájuk. Ez a szak kifejezetten azoknak a színészeknek szól, akik nem rendelkeznek még színészdiplomával, ugyanakkor évek óta kőszínházakban, társulati tagként játszanak.

Ennyi minden mellett mikor, mivel tudsz kikapcsolódni?
Igazából, amikor nem dolgozom, akkor családommal, barátaimmal töltöm az időm, és a ház körüli teendőkkel.

Barkácsolós típus vagy?
Igen, amihez úgy érzem, hogy van kellő tudásom, néha inkább bátorságom, abba belevágok. Nem feltétlenül mindenbe, házat szigetelni valószínűleg nem fogok. (nevetünk) Ámbár az sem tűnik olyan nagyon bonyolultnak. Kertészkedem is, leköt, ha a növényekkel foglalkozom.

Természetközeli ember vagy?
Igen, nagyon, főleg mióta családunk bővült egy csodálatos óriás uszkárral, azóta még több időt töltök a szabadba. Ha bár elcsángáltam otthonról, mégis abban a szerencsés helyzetben vagyok, ha nem is olyan magas hegyek vesznek körül, mint otthon a gyergyói havasok, de a Pilis közelsége és a Skanzen most felépült erdélyi tájegysége egy kicsit közelebb hozta a szülőföldemet. Sokszor felmerül, hogy itthon vagy otthon vagyok-e, én erre azt szoktam mondani, hogy itt itthon, ott otthon vagyok.

Nemrégiben nagy sikerrel mutatkoztál be egy zenés esttel, amit nemsokára követ egy második. Hogy jött ennek az ötlete?
Egy nagyon jó barátom, Tót Rózsa – most már menedzserem, de annál ő jóval több, valóban a barátom –, akivel itt az Operettszínházban a Luxemburg grófja című előadás alkalmával ismerkedtünk meg… Látod, jönnek elő még operettek, amikben játszottam! (mosolyog) Rózsa az előadás fotóspróbáját fotózta, ott találkoztunk, elkezdtünk beszélgetni és összebarátkoztunk. Onnan jutottunk el idáig. Elkezdtünk abban gondolkodni, hogy hogyan lehetne a színházon kívül találkozni azzal a nézői réteggel, akik kíváncsiak rám. Ehhez jött egy pályázat, amit a Benczúr ház írt ki, ezt Rózsa megnyerte, így ebben a gyönyörű környezetben kaptunk lehetőséget arra, hogy több előadást is megszervezzünk. Az első alkalommal volt egy kis utazás az operettek világába, legközelebb pedig a musicalek világába fogunk kalandozni.

Mikor és hol is lesz ez az előadás?
Következő előadásunk 2023. november 30-án 19:00 órakor kerül megrendezésre a Benczúr Ház és Rendezvényközpont dísztermében.

Nagy a különbség a nagyszínpad és egy ilyen pici hely között?
Van különbség. Mindkettőnek megvan a varázsa. Én nagyon szeretem a kis, intim térben játszódó előadásokat, mert sokkal közelebb vagyunk a közönséghez.

Mire számíthat, aki megnézi az előadást?
Reméljük, hogy egy jó kis kalandozásra az eddig játszott szerepeimből, de nem feltétlenül csak olyan dalokat fogok énekelni, amikben a pályám során érintett voltam.