1823. augusztus 24-én délután 17 órakor kezdetét vette a miskolci színház történelme. Két évszázaddal később, ugyanezen a napon egész napos programokkal ünnepelték a teátrum bicentenáriumát.
Kétszázadik évadát nyitotta meg a Miskolci Nemzeti Színház augusztus 24-én. Az ünnepi évadnyitón a jelenlegi társulat tagjai mellet a színház egykori művészei közül is jó néhányan jelen voltak. Béres Attila igazgató úgy fogalmazott: „A kétszázadik évadnyitó ülést nehezebb elkezdeni, mint egy előadást. Az első társulati ülésemen a színház közösségteremtő erejéről beszéltem. A Fedor Vilmos és Somorjai Lehel által írt könyv olvasása során, mely színházunk kétszáz éves történelméről szól, számos olyan történettel találkoztam, ami bizonyítja, hogy ez a színház kétszáz éve közösséget teremt” – mondta a direktor. – „Amikor az emberek estéről estére, egymás mellett ülve nézik ugyanazt a történetet a színpadon, egyszerre rendülnek meg, egyszerre nevetnek, akkor eltűnnek különbözőségeink. Ebben rejlik a színház ereje.”
„200 év bizony az már történelmi mértékkel mérve is komoly idő, a Miskolci Nemzeti Színház pedig ez alatt a két évszázad alatt mindvégig a kultúra bástyája volt, nemcsak Miskolc, hanem az egész megye, a régió, sőt, talán túlzás nélkül az egész ország tekintetében. A miskolciak szeretik a színházukat. Így volt ez az elmúlt kétszáz évben és így lesz az elkövetkező évszázadokban is” – köszöntötte a teátrumot Veres Pál, Miskolc polgármestere az évadnyitó társulati ülésen.
A színház által két éve hirdetett Miskolc 200 nevű drámapályázat nyerteseinek is átadták az elismerést. A szakmai zsűri két színdarabot is érdemesnek talált az első helyre, ezért úgy döntöttek, hogy megosztják a díjat: Komán Attila „Kornél” valamint Zemlényi Attila és Kabai Lóránt „Vasgyári eklógák” című műve lett a pályázat nyertese.
Az ünnepi évadban három egyetemi hallgató is csatlakozik a színház társulatához: Baranyi Emma, Mikita Dorka Júlia és Tóth Dominik.
Az ünnepi délutánon a színház eddigi előadásplakátjaiból nyílt kiállítás a Színháztörténeti és Színészmúzeum gyűjteményéből, melyet Mikita Gábor színháztörténész-muzeológus állított össze. Ezután Fedor Vilmos és Somorjai Lehel Színház a város tenyerén című könyvének bemutatójára került sor, melyet a Miskolci Nemzeti Színház bicentenáriumának alkalmából írt a szerzőpáros, bemutatva a színház történelmét. A könyvet Szigethy Gábor Kossuth-díjas magyar színháztörténész, rendező, egyetemi tanár mutatta be. A könyv megjelenésének fő támogatója Dr. Hajdú László, a miskolci székhelyű Expert cégcsoport többségi tulajdonosa és vezetője.
Ezután a 17 órakor kezdődő „A tatárok Magyarországban” című díszelőadás előtt Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára köszöntötte a kétszáz éves színházat. „– Véletlenül és méltatlanul nem marad fenn kétszáz évig egyetlen intézmény sem. A fennmaradás, a túlélés önmagában bizonyosság arra nézve, hogy mindig a múltra építkezve érdemes jelent formálni és jövőt tervezni. Kívánom, hogy a Miskolci Nemzeti Színház még évszázadokon át hirdesse a kultúra közösség- és identitásformáló erejét.”
Mongólia magyarországi nagykövetségének delegációja is részt vett a díszbemutatón. Baatarjav Sainnyambuu, Mongólia magyarországi nagykövete az előadás alkalmából még tavasszal készíttette el a színház számára a morin khuur nevű hangszert, ami a tradicionális mongol zenei hangzást biztosítja és ami elengedhetetlen része a Szőcs Artur által rendezett előadásnak. A nagykövet mellett a színház vendége volt még a mongol Országos Drámai Színház igazgatója, D. Tserensambuu úr, és a színház főrendezője, N. Naranbaatar úr.
Az ünneplés lezárásaként este a Szent István téren adtak koncertet a színház egykori és jelenlegi tagjai egy „születésnapi pezsgő party” keretében, melynek végén a város polgáraival együtt fújták el a színház tagjai a kétszáz gyertyát a születésnapi tortán. Az est nem jöhetett volna létre a Miskolci Színházbarátok Egyesülete és a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft nélkül. Az est szervezője és házigazdája Radnai Erika, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti főtitkára volt.
A miskolci teátrum bicentenáriumi szezonjának ünnepi bemutatósorozatából természetesen nem maradhat ki a hungaricumként tisztelt magyar operett valamely slágerdarabja. A színház választása az alighanem legnépszerűbb és világszerte legtöbbet játszott klasszikusra, A csárdáskirálynőre esett, már csak azért is, mert a librettista Jenbach Béla Miskolc város szülötte volt. Béres Attila rendezésében, Békeffi István és Kellér Dezső szövegátdolgozásában, Gábor Andor versfordításaival érkezik októberben a Nagyszínház színpadára Kálmán Imre, Jenbach Béla és Leo Stein operettje.
Keszég László rendezésében a Kamaraszínházban mutatja be a teátrum Az üvegcipő című vígjátékot októberben. Molnár Ferenc csodálatos szellemességgel és szeretettel megalkotott Hamupipőkéjét Irmának hívják, és leplezetlenül szerelmes a nála jóval idősebb, mogorva, puritán Sipos úrba. Az álmai világában ringatódzó makacs kis cselédlányt sem az agilis rivális, sem a tartózkodó vőlegényjelölt nem akadályozhatja meg abban, hogy elérje céljait…
Henrik Ibsen színműve alapján Rusznyák Gábor átdolgozásában érkezik szeptemberben a Játékszínbe a H-edda Gabler, Mészöly Annával a címszerepben. Hedda Gabler élete és sorsának alakulása látszatra irigylésre méltó, idilli és tökéletes, de… Hisz mindig van egy: „de”. Mert valahogy mindnyájan hiánnyal születünk, a „szerencséseknél” az élet kitölti, betapasztja ezt a „hiányt”, de szép számmal akadnak olyanok is, akiknél semmi, de semmi nem képes betölteni ezt a bennünk tátongó ürességet.
Mindezeken felül a társulat még egy előadással fejeli meg az évadindító premierdömpinget: Lázár Ervin meséje, a Berzsián és Dideki szeptemberben érkezik a Kamaraszínház színpadára Keszég László rendezésében, melyet Lőrinczy Attila alkalmazott színpadra. Lázár Ervin a magyar meseirodalom egyik legnépszerűbb, legkiemelkedőbb alkotója, akinek bájos meséin generációk nőttek fel az elmúlt hatvan évben. Felnőttek számára is élvezetes, eredeti hangvételű történetei szellemes, és minden olcsó tanulságot nélkülöző kis példázatok szeretetről, barátságról, esendőségről, jóságról és gonoszságról. Lázár Ervin titka alighanem kedvességében, élet- és emberszeretetében rejtőzik. A Berzsián és Dideki fergeteges humorral és öniróniával beszéli el egy búskomorságba zuhant, elátkozott költő kálváriájának és megszabadulásának históriáját.
A részletes szereposztások és egyéb információk a Színház honlapján találhatók.
