Az Örök hűség filmet a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján vetíti a Duna Televízió, a szerződés aláírásának majdnem percre pontos időpontját felidézve, 2022. június 4-én 15 óra 41 perctől. Színházfilmről beszélünk, amikor a film egy színpadi mű dramaturgiáját követi, annak történetét képekben meséli el.
A film a Budapesti Operettszínház és a KraatsFilm Kft. koprodukciójában, a Nemzeti Filmintézet és a MÁV Zrt. támogatásával jött létre – Iványi Marcell rendezésében – olyan neves művészek főszereplésével mint Janza Kata, Földes Tamás, Oszvald Marika, Csuha Lajos, Mészáros Árpád Zsolt, Dénes Viktor, Sándor Péter, Gubik Petra, valamint a 12 éves Németh Marcell, akinek ez az első filmes alakítása.
A Budapesti Operettszínházban tartott ünnepélyes filmvetítésen Kiss-B. Atilla főigazgató, Karinthy Frigyes Levél kisfiamnak – Trianon napjára című leveléből vett idézetet követően ezt mondta: „Istené a dicsőség, hogy ez a film megszületett, én csak eszköze vagyok a Gondviselésnek. Örülök, hogy részem lehetett abban, hogy ez az alkotás létrejöhessen.”
Az eredeti színpadi mű Dolhai Attila ötlete alapján és dalszövegeivel, Cári Tibor zenéjével született meg 2020-ban, a tavaszi bezártság időszakában, a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára.
Az Örök hűség című színházfilm forgatására 2021. novemberében került sor, a film hangulatát, színvilágát meghatározta a tizenegy napon át tartó ködös, nyirkos, esős időjárás.
„Nagy ünnep ez a nap számomra, hiszen sokan és sokat dolgoztunk a filmen. Nem is gondoltam volna, hogy a Szétszakítottakból ilyen csodálatos színházfilm fog készülni. Boldog vagyok, hogy annak idején Pintér Tamás és Dankó István felhívta a figyelmemet Dér Zoltán matematika-fizika tanár, polihisztor feljegyzéseire, köszönöm nekik ezúton is!” – fogalmazott Dolhai Attila a vetítés után.
Iványi Marcell rendező és Németh Ákos forgatókönyvíró abból a – kevéssé ismert – történelmi tényből indult ki, hogy Magyarország jelenlegi határait a történelmi Nagy-Magyarország vasúthálózatának megcsonkításával alakították ki, hogy minél jobban lebénítsák az országot – így vált a vonat, a vasút, a vasúti hálózatok finom erezete az Örök hűség központi motívumává. Ezt a szimbólumot testesíti meg a filmben a makettvasút.
A rendező, megköszönve a teljes stáb munkáját elárulta: „A színházfilm egy színházi műből készülő film, így nem egy szobában játszódik, nem egy darab díszletben, hanem egy világban, de abban a világban, amit az a színpadi mű ad, és nem kalandozik el máshova. Képekben meséli el a történetet, színházi dramaturgiával.” (Iványi Marcell)
Németh Ákos szerint: „A forgatókönyv célja az volt, hogy a nagypolitikai történéseket egy eltűnt világ nézőpontjából, hétköznapi emberek történetén át mutassa be, ennek érdekében szeretnénk ábrázolni a kort, a helyszínt és a társadalmi státuszt, ahonnan a főhősök indultak, és amely szemszögből adott pillanatban a változás előre elképzelhetetlen mértékű. Dér Zoltán emlékei, amelyek nem több és nem kevesebb viszontagságot mutatnak be, mint ami kortársai közül a többségnek kijutott, alkalmasak arra, hogy dramaturgiai átalakítással újabb nemzedékekkel ismertessék meg a kort, szerezzenek ne csupán ismereteket, hanem az elsőkézből származó beszámolón át szinte tapasztalatokat arról, ami néhány generációval korábban országunkban és országunkkal történt.”
A forgatások változatos helyszíneken zajlottak: a legtöbb jelenetnek a film főtámogatója, a MÁV Zrt. és a MÁV Nosztalgia jóvoltából a Magyar Vasúttörténeti Park adott teret. Az ott található korabeli szerelvények, a mozdonyfordító és a fűtőház szolgáltak a történet háttereként, megidézve azt a nehéz időszakot, amelyet vagonlakóként élt át a menekülő család. Fontos helyszín volt a Rákospalota-Újpest vasútállomás is, a lakásbelső-jelenetek pedig műteremben készültek, Cziegler Balázs díszlettervező tervei alapján. A látványelemeket Vati Tamás készítette, a koreográfia Gombai Szabolcs munkája, a film operatőre Tóth Zsolt.
