A legismertebb, legkedveltebb operetteket idézi fel – sok esetben szó és dallam szerint – a Budapesti Operettszínház új bemutatója Az Orfeum mágusa. Az évszázad, ezzel együtt az évezred első operettjeként aposztrofált mű zeneszerzője Pejtsik Péter, a szövegírója Orbán János Dénes. A rendezés és a koreográfia Bozsik Yvette nevéhez fűződik, a jelmezeket Berzsenyi Krisztina, a díszlet- és látványterveket Ferenczfy-Kovács Attila készítette.
A szereplők nevei felsorolhatatlanok, hiszen a 2023. november 17-18-19-én bemutatott darabot hármas szereposztásban játssza a színház, a már hosszabb ideje bevezetett szokás szerint.
A mű tartalmában és zenei világában hű követője a nagy elődöknek, rengeteg rejtett és egyáltalán nem rejtett idézet felismerhető mind a szöveg, mind a dallamok között. Dal- és versrészletek hangzanak el az adott helyzethez igazított tartalommal, néha nem egészen tisztán értelmezhetően az adott jelenetben, de a klasszikusok átismétlése sohasem felesleges.
A vizuális világot egyértelműen a kettősség jellemzi, a díszletek nem változnak drasztikus mértékben, ellenben a jelmezek látványa, különösen, mikor közel ötvenen táncolnak együtt a színpadon, mindent tekintetet magával ragad. A jelmezek időbeli bekorlátozása érezhetően nem volt szempont, egyaránt láthatóak reneszánszra emlékeztető zsabós férfiingek és a mai divatnak tökéletesen megfelelő estélyi ruhák, de a nyelvezet és a karakterek viselkedése alapján tulajdonképpen a cselekmény történésének időpontja sem precízen meghatározható.
Feltűnhetett néhány részlet, ami valamiféle magyarázatot igényelt volna, s ezt végül nem kapta meg a néző, ilyen például a primadonna kettős-ruhája (jobbról egy fekete férfi öltöny, balról egy ezüst női, nevezzük miniruhának), vagy a Ligetben játszódó jelenet hátterében egy fehér szarvas megjelenése – ezeket lehet, érdemes lett volna egy-egy mondatnyi magyarázattal ellátni. Meg kell említeni, hogy az egyszerűnek tűnő, ám nagyon látványos „áttűnés” után, mellyel a mulatóból a Ligetbe kerül át a történet, a díszlet egyik legszebb darabja látható.
A dallamok többsége kifejezetten alkalmas a dallamtapadásra, az előadás után még hosszú ideig kapja magát azon az ember, hogy azt dudorássza: „Mulass, mert egyszer élünk…!” vagy hogy „Gyere, gyere, gyere velem Bácskába!”
Aki meg akarja hallgatni ezeket a dallamokat, annak csak jegyet kell vásárolni a következő előadások valamelyikére a Budapesti Operettszínház honlapján, vagy személyesen a színház jegypénztárában.
