Illír szenvedélytörténet, amibe olasz reális felfogásszemlélet csöppen és ebből egy elképesztő vígjáték kerekedik, ez a Vízkereszt vagy bánom is én a József Attila Színház legújabb bemutatója.
A nézőket Illíriába repíti a darab, ahol divat az álruha, mely nőt férfivá, bolondot pappá, szolgát úrrá varázsol; ahol a szerelem is álruhában jár, hol gyász, hol barátság, hol szolgálat, hol megvetés képében, de mindig zenekísérettel.
A kiismerhetetlen titokzatos szerelemé a főszerep. Keresztbe-kasul tör rá a vágy a főhősökre, de azt sem lehet biztosan tudni, ki kit szeret: Olívia (Pikali Gerda) a grófnő Violát (Kónya Merlin Renáta)? Vagy Cesariot (Kónya Merlin Renáta)? Vagy inkább Sebastiánt (Fekete Gábor)? Viola Orsinót (Lábodi Ádám), a herceget? Malvolio (Fila Balázs) tényleg Olíviát? És Orsino?
A szerelemnek van illír formája, amivel együtt jár a féktelen életöröm és a melankólia, ebbe a világba csöppen bele két olasz, akik rendet csinálnak ebben a parttalan vágyódásban. Bolondozás, félreértések és a szerelem áll a középpontban. A Vízkereszt egy fordulatos történet, amit bohózati vidámság és kivételes nyelvi megformáltság jellemez.
Kiss Csaba a József Attila Színházban először a Gaál Erzsébet Stúdióban Márai Kaland című előadását vitte színre. A közös munka a már megszokott csapattal és új művészekkel folytatódott, ezúttal a Nagyszínpadon.
Kónya Merlin Renáta, aki a darabban női és férfi szerepet is játszik elmondta: „A szerelem nem válogat, a szellem kortól, időtől és nemtől függetlenül működik mióta világ a világ. Izgalmas saját bőrünkön tapasztalni a szerelem kifürkészhetetlen működését.”
Shakespeare darabjának eredeti teljes címe: Twelfth Night, or what you will, vagyis a tizenkettedik éjszaka, amikor a karácsonyi-újévi ünnepek lezárásaként mulatságot tartottak. Nekünk semmi esetre sem kell addig várnunk, hiszen december 9-én lezajlott az előadást bemutatója.
Főbb szerepekben: Lábodi Ádám, Kónya Merlin Renáta, Pikali Gerda, Szabó Gabi, Zöld Csaba, Fila Balázs, Horváth-Sebestyén Sándor, Quintus Konrád, Chajnóczki Balázs, Fekete Gábor, Blazsovszky Ákos, Kuna Károly, Botár Endre.
Vajon a külső vagy a belső a fontosabb-e a nagy érzelem születésénél, kiismerhetjük-e szerelmünket, van-e szerelem szenvedés nélkül? Humorral, sok zenével és balkáni hangulattal tarkított bemutató Shakespeare emberismeretén keresztül szól színház- és életszeretetről és hirdeti mindezek egymástól elválaszthatatlan voltát.