Kezdőlap Hírek Kultúra Közelebb – a Kálmán Imre Teátrumban

Közelebb – a Kálmán Imre Teátrumban

Fotók: Tót Rózsa - Budapesti Operettszínház -
210
0

A Budapesti Operettszínház a 2022/2023-as évadban útjára indította a Zenés kávéházi beszélgetések programsorozatot, amely során a Színház egy-egy legendás sztárja és alkotója, valamint maga által választott vendége idézi fel legszebb emlékeit, történeteit a Kálmán Imre Teátrum közönségének. A decemberi műsorban a vendég Fischl Mónika és Homonnay Zsolt, a házigazda Dolhai Attila volt.

A beszélgetések címe „Közelebb”, amiből sejthető, hogy a kötött színdarab és szöveg okozta távolság színész és néző között ezúttal lecsökken, közelebbről, mélyebben megismerhető a vendégként saját magáról mesélő művész.
Ezúttal is így történt, a gyermek- és ifjúkori tervek-emlékek felidézésén túl már közös emlékek, olykor komoly, olykor vidám és szórakoztató történetek mellett személyes kedvenc dalok is felcsendültek. Fischl Mónika előadásában például a Különös éjszaka volt és a Volt egyszer egy Vadnyugat főcímzenéje igazi csemegének számít, amit nem hallhat túlságosan gyakran az operettek közönsége. Homonnay Zsolt ugyan énekelte már a Notre-Dame-i toronyőrből Quasimodo dalát, de ez a verzió aligha hangzik el sokszor: miután a tőle megszokott elsöprő humorral elmesélte bécsi, majd berlini életszakaszának meghatározó szemelvényeit – többek között azt, hogy az említett darab mindhárom férfi főszerepét eljátszotta Berlinben –, németül, majd magyarul is előadta a dalt, fergeteges sikert aratva.
Megható, könnyfakasztó pillanatokban is része volt ugyan a közönségnek, az este alaphangulatát mégis egyértelműen a humor határozta meg. A nevetést sok esetben abba sem tudták hagyni, sem a nézők, sem az éppen nem előadó művészek.
Miközben a két művész sokszor egymást ugratva rengeteg fontos, kedves, vidám emléket felidézett, Dolhai Attila megkísérelte egy adott mederben tartani a társalgást – ez egészen sokszor sikerült is, bár az egyáltalán nem mondható, hogy könnyű dolga lett volna. Többször is előfordult, hogy ő is a könnyeit törölgetni kényszerült, a permanens hasizomlázat, amivel bizonyára a közönség nagy része küzdött a műsort követő napokon, valószínűleg ő is érezte. Láthatóan ezen az estén egyformán remekül érezte magát mindenki, akár a nézőtéren, akár a színpadon foglalt helyet.